Kálmán Mari: Talyigás Irma és az Ürdög (PuPilla szerint)

"Az Ürdög csak bennünk létezik. Ott kopogtat mindannyiunk lelkében, s ha egyszer szállást adunk neki, többé nem verhetjük ki onnan."

Kálmán Mari kortárs szépirodalmi kisregénye ezzel a furcsa, de nagyon hangzatos címmel és a megkapó borítóval úgy érzem egyáltalán nem kap(ott) eddig elég figyelmet. 

A történet egy apró faluban, Varacskán játszódik, ahol is Talyigás Irma és persze a többi Talyigás, Szúnyog, Talpas, Gulyás életét követhetjük nyomon a 70-es, 80-as majd a 90-es években is. Népies, ízes, de mégis modern, és már a modern korba, a rendszerváltás utánig nyúló regény, amiben a megszokottaktól eltérően egy negatív jellemfejlődést lehet végigkövetni. Irmát ugyanis megkísérti az Ürdög, és fészket rak a lelkében... Irmuska a kezdetben csak dekoltázsát villantó, egyébiránt szerény, dolgos postáskisasszony szép lassan egy pénzhajhász, másokat kihasználó és eltipró nőszeméllyé avanzsál, akitől nem állnak távol a megvesztegetések, fenyegetések, önbíráskodás. A groteszk történethez remek színhely a pletykás falu, ahol mindenki mindenkit ismer, és ahol minden családnál lappang valami titok. Azokból az időkből, amikor a sublót rejtett fiókjában tartottak némi dugi pénzt, eljutunk a farmerek és a butikok világáig, amikor már mindenki a saját üzletét akarja megcsinálni. 

Rengeteg másik könyv eszembe jutott olvasás közben. Például Joanne HarrisCsokoládéja, az első kötet a tiszteletessel, és a városkát felforgató Vianne Rocher-val. Persze itt egyáltalán nem ez a helyzet, sőt, inkább fordított, az alaphangulatot mégis belengte egy kis hasonlóság, ahogy Szögi Bernát, Varacska tiszteletese megsejti Irmuska lelkében a terjedő gonoszságot... A babonák, a kis közösség, a pajzán humor és a megfogalmazás pedig Hrabal Sörgyári Capricciojára emlékeztetett. :) 

A szerző. Forrás.

A fordulópontot akkor éreztem meg a könyvben, amikor Irma Szúnyog Inci és különösképp a fehér kismacska ellen fordul... Innen azt hiszem már nem volt visszaút. 

Értékelés: 10/9 Szórakoztató, könnyed, népmesei hangulatú, kissé néhol paródia felé is hajló, de mégis elgondolkodtató és komoly. Nagyon szerettem olvasni, mert egyszerre kapcsolt ki és tartott feszültségben is. 

Az egyetlen nehézséget talán az jelentette, hogy nehéz volt kibogozni és összerakni a ki-kinek a kicsodája kérdéseket, pedig megvolt minden információ hozzá, néhol mégis megzavarodtam a sok Borbála, Margit, Erzsi, Talpasok és Talyigások közt. 

A könyv külsejéről muszáj külön is írnom, remek a borító is, az egész kivitelezés azÜrdögös tükrös képpel, a híres-hírhedt biciklivel, amivel talán a katalizátor volt a történésekhez, és a sok-sok apró biciklinyomattal, amik minden oldalon végigkísértek. 

A könyvet köszönöm az Atlantic Press Kiadónak! 

A véleményt PuPillának köszönjük!