A tizennyolc éves Helena egy sorozatgyilkosság lelki terheinek súlya alatt roskadozva kóborog a világban, kényszeresen keresve újabb áldozatát. A hontalan és otthontalan árvalány eddigi élete abból állt, hogy fiatal fiúkat magába bolondított, hozzájuk költözött, majd a benne lakozó szörnyetegre hallgatva, meggyilkolta őket. Mielőtt a szörnyetegtől szabadulhatna – talán szerencséjére – súlyos autóbaleset éri, amitől sorsa váratlan és sokáig önmaga számára is érthetetlen fordulatot vesz. Földöntúli és évszázadok óta titkolt képességekkel rendelkező Gyógyítók családjába kerül. A három testvér közül Jeremy, a Látó, még őt is képes manipulálni annyira, hogy ne úgy folytassa életét, ahogy a szörny kívánja. Ehhez persze nem elegendők a csodatevő Raven család rendkívüli képességei. Kell valami más is: Helena életében először szerelmes lesz.
Dora Craiban „Helena” című romantikus krimi-fantasy trilógiájának első kötete minden fiatal lány álmainak és rémálmainak hiteles leírása, s emellett szerelmi történet a javából.
~
Mostanában egyre jobban kezdem megkedvelni a valóságtól kicsit elrugaszkodott fantasy könyveket, így nem volt kérdés, hogy a Fénytörés is felkerül arra a végeláthatatlan listámra, amiket szeretnék elolvasni. És sikerült el is olvasni nem sokkal ezután, az írónő, Dora Craiban jóvoltából. Köszönöm! :) Na de beszéljünk a könyvről:
A főhősnőt, Helenát megkedveltem a rossz tulajdonságai és tettei ellenére is, mert meg tudtam őt érteni valamilyen szinten, és hát vonzódok a szerencsétlen sorsú főhősökhöz. Mindemellett Helena belevaló csaj, vad, nem fél semmitől és nem érdekli, mit gondolnak mások. Örültem, mikor találkozott Jeremyvel, mert szerintem nagyon összeillenek - az ellentétek vonzzák egymást. Nem különböznek annyira, de Jeremy sokkal finomabb lélek, és ugye próbálja jó útra terelni Helenát, ami szintén plusz pont neki. :)
Régóta vágytam már egy ilyen könyvre, ami boszorkányságról szól, de mindemellett romantikus és, nem hiányzik belőle a krimi (ami tudniillik a kedvencem :)).
"Úgy nézett rám, mintha évek óta ismerne. Úgy nézett, hogy éreztem, végleg elfelejtem a nevemet, az igazit, amit nem használok. Hirtelen megszállt az üresség, megtöltötte a tüdőmet és az agyamat, vér helyett az folyt az ereimben. Lebegtem a térben, s mindenről megfeledkeztem. Csak az számított, hogy ő most rám nézett. Csak az számított, hogy valaki képes volt így rám nézni, annak ellenére, hogy ki is voltam valójában."
Összességében mit is kaphatunk, ha a kezünkbe vesszük a Fénytörést? Egy gyönyörűen kidolgozott könyvet, ami végre nem nyálas vámpírokról és a rendszer ellen fellázadó kamaszokról szól. Romantikus, de nem folyik benne a nyál. Félelmetes, izgalmas és tele van remek szereplőkkel és jelenetekkel. Mindenképp megéri elolvasni! :)
«««««««««« (10/10)
A véleményt az "Egy könyvfüggő vallomásai" blognak köszönjük!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése