2014. március 19., szerda

Benkő László: Drezdai emberünk (Gabó szerint)


Benkő László írói hitvallása: "Mindig is azt vallottam, hogy az író érintse meg soraival a szívet és a lelket, mozgassa meg a gondolkodást. Ezért hát egyáltalán nem tartom túlzásnak, ha kijelentem: amennyiben csupán egyetlen olvasó is kellemes és emlékezetes kikapcsolódásra talált a könyveimben, már érdemes volt megírni azokat. "

A frissen megjelent Drezdai emberünk című történelmi titkosszolgálati krimi regényére is igazak a fenti sorok. Benkő László nevével legutóbb A spanyol grófnő kötet kapcsán találkozhatott az olvasóközönség. Mellette két történelmi trilógiája jelent meg, álnéven pedig több mint húsz regényt jegyez.
Nézzük a legújabbat, a Drezdai emberünket.

1962 novemberében indul a fordulatokban gazdag történet. Szevasztopolban, egy katonai támaszponton.
Egy véletlen baleset által a sors mindörökre egymáshoz köti Mihejev törzsőrmestert és Szmirnov őrnagyot. Szmirnov a karrierjét félti, ezért menti Mihejevet a büntetés alól. Ettől kezdve egy feltétlen, segítő és odaadó barátot is kap. Fordulatos és eseményekben bővelkedő év volt 1962.„…a kubai válság majdnem újabb világháborút robbantott ki, amikor Izraelben kivégezték a náci
Adolf Eichmannt, és amelynek nyarán elhunyt Marilyn Monroe.” 

A két ember életét összekötő baleset nem olyan horderejű, mint a világesemények. Mégis innen indult minden. Szmirnov egyre gyorsabb katonai előmenetele, hatalmának kiterjedése Mihejevet is pozícióba hozza. Egy szigorúan ellenőrzött állami vadászterületre kerül, mint fővadász. Az elvtársak kedvelt kikapcsolódása a vadászat, aminek zökkenőmentes szervezése és levezetése lesz a feladata.
Szmirnov lelke nyugodt, Mihejev feltétel nélkül teljesíti parancsait.

Eltelik jó néhány év, és 1985-ben a német elhárítás érdekes jelentést kap egyik Szovjetunióba telepített ügynökétől. „Anker” értesülései szerint Vetrogora térségében titkos hadi ipari tevékenység folyik, ami önös érdekeket szolgál. Ezek a hírek még a CIA érdeklődését is felkeltik. A KGB-t sejtik az akció mögött, amely Gorbacsov politikáját is támogatja.
Ez időszakban a szovjet gazdaság már erőteljesen hanyatlik. Jegyre adtak cukrot, szappant, de ész nélküli fegyverkezés folyt szigorúan titkos katonai objektumokban, ami által fejlődött a haditechnika. 

A fővadásszá lett Mihejev fia, Pável a KGB leningrádi bázisán, mint jelentéktelen „aktatologató” tevékenykedik. Apja az ő érdekében kér segítséget pártfogójától, így lesz Pável a drezdai emberünk. Szmirnov ezt is elintézi, elvtársi összeköttetései révén.

Némi politikai kitekintés az NDK-ról:
1970 óta az állam élén Erich Honecker áll.
1980-tól kezdve az NDK súlyos pénzügyi válsága egyre többször hiúsította meg a nagyberuházásokat.
1981-ben az NDK először vett fel hitelt hitelkamatainak fedezésére. 1983-ban Bajorország nyújtott óriáskölcsönt az NDK-nak. Cserébe az NDK eltávolította a belnémet határokat a menekülőket lelövő berendezéseit, és megkönnyítette az NSZK-polgárok keletre utazását.
1984-ben 40 000(!) NDK polgár települt át nyugatra. Nagy többségük idős ember, akiknek a nyugdíját nem tudta/akarta kifizetni a keletnémet rendszer, ezért engedélyezték a kivándorlásukat. 1985-től kezdődően az NDK politikai vezetése egyre inkább elszigetelődött a keleti blokkon belül.
(forrás:wikipédia)

Benkő László remekül építi be a regényébe a valós történéseket. Ezzel egy hiteles és érdekes kordokumentumot is ad az olvasónak. A valóságból szőtt kémregény történései és az írói fantázia között vékonyka vonal van. Filmszerűen pörgő események, autós üldözések tanúi lehetünk. Kedves és jelentős szereplővé válik Conelia Dietrich, akit Pável megfigyelésére állítanak a németek. A munkája iránt elhívatott nő igazi jelenség a történetben. Nagyon csinos, okos, profi kém. Mind a két ember gyanítja a másikról, találkozásuk nem csak a „véletlen műve”. 
Pável rádöbben: bizony az ő részéről ez már szerelemmé változott. Az otthon hagyott egykori társa után egyre kevéssé vágyakozik. Cornelia ügyesen csavarja az ujja köré a férfit.

Tanúi lehetünk profin megszervezett táskacserének, titkos lehallgatásoknak, dokumentumok átadásának. Minden, a kémek számára nélkülözhetetlen eszköz feltűnik: láthatatlanná váló tinta, mikrofényképezők, kamerák. Ahogy az egyik szereplő is mondja: „itt mindenki megfigyel mindenkit”. Fontos szereplője lesz még az eseményeknek Oleg a „nyugdíjazott” KGB-s tiszt. Vérbeli profi elhárítóként segíti Pável és csapata munkáját.
 A szorosan összefüggő történések egy percnyi nyugtot nem hagynak az olvasónak. Nem túlzás: letehetetlenné válik a könyv.
Zajlanak az események: képet kapunk az elvtársi összefogásról, vadászatokról, a dácsákban zajló vidéki kiskirályok életéről. 
Színre lép az orosz maffia is. Az alvilág ravasz módon próbál katonai fegyverekhez jutni. 
Persze az akkori politikai légkör, a németek elkeseredettsége, utazni vágyása a szabad világba is megjelenik. A magyarországi német menekülthullám, a határnyitás és az elhíresült vasfüggyöny átvágása is a történet fontos része. Önös érdekek, emberi sorsok villannak fel, mindenki sütögeti saját kis pecsenyéjét.

Az emberi sorsokból talán az anya ábrázolása a legmegrázóbb. Egy életen át hordozza magában a gyűlöletet Szmirnov iránt. Ennek elsődleges oka: nagyobbik fiuk hősi halála. Az anya fájdalmát nem orvosolja a Szovjetunió Hőse érem, sem pedig a nyugodt élet, amit Szmirnov biztosít nekik. Látja, ahogy férje lelkét is felőrli a hűsége. Tudja, nem tehet semmit. Ez a csendes beletörődéssel leélt élet megrázó epizód a könyvben.
  
Minden érdeklődő olvasó olyan hiteles könyvet kap, ami a közelmúltunkat ábrázolja. Elénk rajzolja azt az elmúlt világot, amit akkor én még ébredező figyelmemmel próbáltam megérteni. Most, alig húsz év távlatából gyermeki rácsodálkozással fedeztem fel a történelmünknek ezt a részét.
A német újraegyesítés, a nemzeti egység újrateremtésének érzése abban a politikai légkörben drámai volt. A lelkek eszmélése, ahogy ezek a megtörtént események megjelennek a könyv oldalain, mint például: a berlini fal bontása, az elkeseredett tömeg a Stasi épületében, majd a tömeg elé kiálló Putyin, vagy a KGB-s tisztek hirtelen feleslegessé válásáról írtak segítségével újra átélhetjük azt a folyamatot. Éreztük, valami már nem jó, és KELL a változás. Ami jött és végigsöpört a keleti táboron, még a „legvidámabb barakk”-nak emlegetett Magyarországon is. A rendszer mellett és ellen komoly harcok voltak. Mi már utazhattunk egészen Bécsig. Videó és hűtőládák vándoroltak a kinti áruházakból Wartburgokon, Trabantokon hazánkba.
A Gorbacsov ellenzői, határon belüli ellenségei, Raisza Gorbacsova beleszólásai a politikába, Jelcin szónoklata is mind olyan esemény, ami tagadhatatlanul megtörtént. Névtelen diáklányok fel és eltűnései, a kémhálózatok működése, adatok, fotók továbbítása, emberek gátlástalan kiiktatása bizony a valóság. Mindezek a függöny mögött zajlottak. Most kicsit fellebben a titkokat fedő fátyol, mögé leshetünk, megérthetünk összefüggéseket.
Meglepetésekben, izgalmas történésekben gazdag könyvet olvashattam. Együtt izgultam Corneliával, kicsit drukkoltam neki, találjon rá a szerelem. 
„Anker” személyét valóban csak az utolsó lapokon leplezi le az író. Olvasás közben volt tippem több is, de nem sikerült rájönnöm, kit is rejt a fedőnév.
Szórakoztatva késztet gondolkodásra ez a regény. Olyan élményt adott, ami az utóbbi hónapok 
olvasmányaiból kiemelkedik számomra.

A recenziót Tamás Gábornak köszönjük!

Nincsenek megjegyzések: